2014. május 21., szerda

2014. május 5., hétfő

Búcsú

Eljött a búcsú ideje. Ezer éve nem írok bejegyzéseket, az újdonság hétköznapivá vált, és az az igazság hogy a suli miatt (is) időm is alig van.
De a fő indok mégis csak az, hogy néhány héttel ezelőtt befejeztem ezt a hivatásom, elhagytam az utolsó családom, és nem vagyok már nanny. Valószínűleg (soha ne mondd, hogy soha) nem is leszek az többé.

Mint talán sokan tudjátok, könyvelést tanulok, és végre kaptam egy olyan állásajánlatot, ahol gyakorlati tudást szerezhetek a meglévő elméleti mellé. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert végre azt csinálom, ami mindig is érdekelt. Azt hiszem ezt szeretem leginkább Angliában. A lehetőséget, amivel csak élni kell.

Az elmúlt három évért mint au pair, majd nanny, rendkívül hálás vagyok, mert ez segített elérni az álmaimat. És habár nem volt mindig tökéletes hostcsaládom, a gyerekeket nem lehet elfelejteni, rájuk mindig meleg szívvel gondolok. Fantasztikus emlékek, fantasztikus utazás, de a java még csak most jön!

Köszönöm, hogy velem tartottatok. Remélem, hogy ti is megtaláljátok a számításaitokat, bármerre is járjatok a világban.

"Csak az számít, hogy tudd, mit akarsz, és küzdj érte."



2014. március 2., vasárnap

Mindent az Ofsted regisztrációról, avagy hogyan legyünk nanny-k? /második, bővített kiadás/

Mindent az Ofsted regisztrációról, avagy hogyan legyünk nanny-k?

Ezt az összefoglalót azért készítettem, mert sokan megkerestek, a segítségemet kérték az Ofsted regisztráció útvesztőjében.
Igyekszem minden részletre kiterjedően elkészíteni a leírást, de ha kérdésetek van szívesen válaszolok, illetve bővítem a bejegyzést.

Mi az az Ofsted?

Az Ofsted egy hivatalos szerv Angliában, gyakorlatilag az összes gyerekekkel kapcsolatos foglalkozást lefedi. Felülvizsgál, értékel, jelentéseket készít iskolákról, ovikról, gyermekmegőrzőkről, nanny-kről stb., így biztosítva a szülőket (és egyéb hivatalos szerveket), hogy gyermekük a megfelelő gondozást/ellátást/oktatást kapja. Magyarországi viszonylatban én leginkább egy kamarához tudnám hasonlítani.

Miért jó Ofsted regisztrálnak lenni?

Elsősorban azért, mert ezzel az Ofsted garantálja, hogy megvan minden szükséges tudásod és papírod ahhoz, hogy a munkádat végezd. Egyfajta igazolásnak is tekinthető.
Másrészt Ofsted regisztráltként jobb pénzt lehet keresni. (és itt a képzett/nem képzett nanny fizetések közötti különbségre gondolok, az au pair munkához és zsebpénzhez ennek semmi köze) Miért? Mert sok család adótámogatást kap az államtól (working tax credit), vagy gyermeknevelési hozzájárulást a munkahelytől (childcare voucher), de csak abban az esetben, ha a nanny Ofsted regisztrált. És ez igenis sokat számít, mert hiába így-úgy jól keres a szülő, egy nanny-t fizetni nem olcsó mulatság, még nekik sem.

Kötelező-e Ofsted regisztráltnak lenni?

Nem, nem kötelező. Az angol törvények ugyanakkor kimondják,  hogy hivatalosan csak DBS-szel, azaz erkölcsivel dolgozhatsz gyerekekkel. Nem elég bármilyen erkölcsi, külön gyermekgondozásra kiterjedőre van szükség. A legegyszerűbb módja a megszerzésének, ha egy nanny agency-vel kapcsolatba lépsz, és ők egy kisebb díj ellenében (£10) ezt beszerzik. A DBS költsége £44.

Mennyibe kerül?

Az Ofsted éves tagdíja £105. Ehhez jönnek hozzá a kezdő költségek (a tanfolyamok költségei). A DBS, azaz erkölcsi bizonyítvány benne van az első regisztráció árában.

A regisztráció feltételei és előkövetelmények

Paediatric First Aid Certificate – elsősegély tanfolyam

Elsősegély tanfolyam gyerekekkel a központban. Élvezetes és nagyon hasznos tanfolyam. 3 évig érvényes. A magyar, jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegély értelem szerűen nem jó. Habár a legtöbb egynapos kurzus elegendő az Ofstednek (mint nanny!, ha más területen szeretnél elhelyezkedni, kérlek tájékozódj a követelményekről), tanácsos leellenőrizni, hogy valóban elfogadják-e az adott oktatóközpont oklevelét. Közepes nyelvtudás elegendő.

            Common Core Skills & Knowledge vagy Level 2 of an area relevant to childcare

Én a common core tanfolyamot végeztem, csak erről tudok nyilatkozni. Távoktatásban is elvégezhető tanfolyam sok-sok hasznos információval a gyermeknevelésről, jogokról, mentális és fizikai bántalmazásról, vonatkozó jogszabályokról. Önszorgalommal egy hét alatt simán elvégezhető, de igényel ráfordított időt.  £120-tól elérhető, de érdemes nézegetni a kuponos oldalakat, akár olcsóbb akciót is találhatunk. Ismételten érdemes leellenőrizni az Ofsted-del, hogy elfogadják-e az adott oktatóközpont papírjait. De általában a leírás utal rá, hogy alkalmas Ofsted regisztrációhoz.

Public Liability Insurance

Ha nanny vagy, felelősséget kell vállalnod a gyerekekért, akire vigyázol. Ez a biztosítás a legtragikusabb eseményekre vonatkozik, mint pl. maradandó sérülés vagy halál. Elegendő megkötni ha már megvan a regisztrációnk. £70-tól elérhető.

DBS - erkölcsi bizonyítvány

Az angol erkölcsi (DBS) mint már említettem, nanny-k számára benne foglaltatik az első regisztráció árában, sok dolgunk ezzel nincs.
De. Ha az elmúlt 5 évben Magyarországon éltél, kell egy friss, lefordított és hitelesített magyar erkölcsi is. Ezt a magyar nagykövetségen keresztül is el lehet intézni (ha van rengeteg időd), vagy ahogy én csináltam: családtag otthon kikér egy erkölcsit a te nevedre, majd kipostázza, és itt te egy fordítóirodán keresztül kérsz egy certified fordítást. Így gyorsabb és azt hiszem olcsóbb is. Minimum 2 hetet számolhatunk rá.


Hogyan kezdjünk hozzá?

Ha nincs még meg minden papírunk, akkor is elindíthatjuk a regisztrációs folyamatot, mert sok időt vesz igénybe. A szükséges papírokat menet közben pótolhatjuk. Az Ofsted rugalmas ebből a szempontból, pláne ha előre kifizeted a regisztrációs díjat.
Én személy szerint hosszú napokig nézegettem az Ofsted weboldalát, de nem jöttem rá, hogy hol is van a nanny-kre vonatkozó rész. Mert bizony át kellett magam rágni azon, hogy én nem vagyok carer, early years register, chilminder, babysitter, childcare on domestic premises, childcare on non-domestic premises, hanem home childcarer. Azon belül is voluntary, és nem compulsory. De nekünk az early years register résznél kellene regisztrálnunk.
Ezek után még mindig kérdés, hogy akkor hová is kattintsunk a regisztrációhoz, mert nincs egyetlen egyértelmű leírás vagy hivatkozás sem. Két lehetőségünk van (már ha a random kattintást kizárjuk). Küldhetünk egy emailt az Ofstednek, hogy mint nanny szeretnénk regisztrálni. Ők küldenek egy regisztrációs lapot, azt te kitöltöd, visszaküldöd, aztán vársz pár hetet, majd jön a válasz, hogy a jelentkezési lapod hibás itt és itt, csatoltuk, javítsd ki, küldd vissza. Ez még néhány alkalommal megismétlődhet, de előbb vagy utóbb a végére jutunk a dolognak.
A másik lehetőség, ha online regisztrálunk. Egyenes, világos és gyors, mivelhogy addig nem léphetsz tovább a regisztrációs oldalon, amíg ki nem töltöd a megfelelő részeket – helyesen. Az egyetlen bibi, hogy szükségeltetik hozzá egy Government Gateway account – mint az ügyfélkapu otthon. Gateway account nyitásához már amennyire én emlékszem, néhány kattintás elegendő. És ha hosszabb távon tervezünk az UK-ben, még hasznunkra válhat.


Meddig tart a regisztráció?

Ha megvan minden szükséges papírod, képzettséged, igazolásod és online intézed a regisztrációt (pláne ha rájuk is küldesz egy-két emlékeztető emailt) egy hónap alatt megkaphatod a hivatalos Certification of Ofsted Registration –t.
Máskülönben hosszú-hosszú hónapokba is beletelhet a folyamat – részben a saját szorgalmunktól, részben az Ofsted  tökölésétől függ.

Remélem hasznosnak találjátok ezt a kis összefoglalót, ha bármi kérdésetek van, forduljatok hozzám bizalommal! (vagy: Google a barátod, használd!)

xx

2014. január 24., péntek

2013. február 14., csütörtök

1 éve

Párárárrráááááááá

10 év után épp egy évvel ezelőtt szívtam el az utolsó cigarettámat!!
1 éve nem dohányzom!!!!

Azért az nem mondom, hogy nem-dohányzó lettem... Még most is hiányzik, és sokszor álmodom hogy cigizek (persze bűntudattal).. De gondolom ez is jobb lesz az évekkel.. Itt még nem is gáz, csak otthon, ahol mindenki gyárkémény másodállásban.

De csak bíztatni tudok mindenkit, mert nehéz ugyan, de nem lehetetlen feladni a dohányzást!



És persze BOLDOG VALENTIN-NAPOT mindenkinek, aki ünnepli!
Aki nem, annak boldog csütörtököt!

Na pá!!

xxx

2013. február 7., csütörtök

Tél végi állapotok

Sziasztok!

Íme, ismét itt vagyok! Ha hiszitek ha nem, kb. másfél hónapja halasztgatom az írást, nem tudom miért. Valahogy mindig úgy jön ki a lépés, hogy úgy érzem, nincs időm egy hosszú bejegyzés megírására(ezt a szösszenetet  hétig írogattam...). Rövidet meg minek...
Viszont látom a látogatottságon, hogy nem hagytatok el, és ezért hatalmas köszönet!

Szóval vissza az időben, december gyorsan telt. Volt szerencsém nagy indiai karácsonyi partin részt venni a párom jóvoltából, ahol is rájöttem, az indiai kaja mégsem olyan rémes. Még mindig nem vagyok cumin( római vagy borsoskömény, nem azonos a nálunk közismert köménnyel) és koriander rajongó, viszont végre ettem ízletes tofut.
Karácsony gyorsan eljött a maga 10-15 fokos hőmérsékletével. Valószínűleg nyilvánvaló, hogy először életemben nem a családommal töltöttem a karácsonyt, de azért J és a családja méltó pótlás volt. Jézuska idén meglehetősen bőkezűnek bizonyult, okom nem lehetett panaszra. XD Persze én is időben elküldtem a csomagot haza, és ment a Skype ezerrel szenteste. De ugyebár nem lehet zökkenő mentes ez sem. Egy könyvet rendeltem kiszállítással otthonra, otthonról. Időben megrendeltem, kifizettem, még fel is hívtak a könyvesboltból, Magyarországról hogy a biztos karácsonyi kiszállításra tekintettel ingyen biztosítják a futárszolgálatot. Ezzel szemben a fa alatt a hely üres volt, a könyv megérkezett majd' két két késéssel úgy, hogy még egyszer ki akarták fizettetni. Hát ennyit a magyarországi internetes vásárlásról...

Na azért hogy ne csak az otthoniakat szidjam, itt is jól megszívtuk. (Hozzáteszem mindezek előtt nekem soha nem volt rossz tapasztalatom internetes vásárlással.) Még valahogy novemberben vettünk egy kanapét. Online. Jó ár, jó minőség, és még karácsony előtt megérkezik. Úgy kb. december közepe körül hívtam a céget, hogy akkor na mi van. Mondták, hogy 2 nap múlva kiszállítják a kanapét, no para. Ok. A nevezett szállítás napján hívtam őket, hogy akkor mikor jönnek. És itt kezdődtek a bajok. Eltűnt a kanapé. (Fogalmam sincs mikor derült volna ki, ha nem telefonálok) . Senki nem tud semmit, hiába telefonálgattunk újra és újra (hozzáteszem minimum 20 percbe telt, mire kapcsoltak minden egyes alkalommal.)  Kb 4 nap múlva sikerült beszélni valakivel, aki elmondta, hogy véletlenül törölve lett a rendelés (!!!!), de akkor ő most azonnal újra rendeli ez nekünk, minden rendben lesz, és persze fogadjunk el egy 25 fontos utalványt mint kártérítést. (Na, mire ideért az email az utalvánnyal, már csak 20 font volt, pumpa felmegy, telefon megint, majd kaptunk még 15 font utalványt) Valami isteni sugallat által másfél hét után felhívtam őket újra, hogy akkor megrendelték e újra a kanapét. Megint semmi reakció, süket fülek stb stb., aztán kiderült, hogy ilyen nem lehet, hogy valaki újrarendeli nekünk a kanapét!!!! Persze ezt a választ egy nagyon idegbajos 60 perces hívás után kaptuk meg a menedzsertől. Csak egy megoldás van, rendesen törölni a megrendelést és újrarendelni, általunk(persze ha akarjuk). De azért fogadjunk el egy újabb 25 fontos utalványt mint kártérítést (ok, nem ajánlgatták, csak mi kiköveteltük.).
Így jött el az új év, kanapé nélkül. De a sztori itt még nem ér véget. Úgy gondoltuk, új év új erő, próbáljuk meg megint a kanapét. Merthogy fel tudtuk használni az utalványokat, spórolva 65 fontot, és mert nincs az az  Isten hogy mi még egyszer így járjunk, nem b***hatják el kétszer ugyanazt. (És előzőleg a menedzser akivel beszéltünk is elmondta, hogy van készleten a kanapé stb...) Így megrendeltük megint. A 4 hetes határidő végének közeledtével (péntek este) gondoltam rájuk csörgök, hogy mizu. Háromszor próbáltam hívni őket, szétkapcsolt minden alkalommal. Aztán más választás hiányában küldtem egy emailt nekik. Kb. egy órán belül jött a válasz: ----Sajnálatos módon a cég és a beszállító között problémák merültek fel, így sajnos nem tudják teljesíteni  a megrendelést, illetve a továbbiakban nem elérhető termék a beszállítótól, megszüntették az üzleti kapcsolatot. 3-10 napon belül visszautalják a pénzt, és fogadjunk el 50 font utalványt mint kártérítést.---- Aki ismer elképzelheti, milyen cifra káromkodás hagyta el a számat. Mert ilyen nincs!!!! (És ismét: Fogalmam sincs mikor derült volna ki, ha nem keresem meg őket)
Így hát két hónap után itt vagyunk kanapé nélkül, még mindig. (Alternatívákba most nem mennék bele) A pénzt visszakaptuk, az 50 fontos utalványt is, de azért az előzőleg felhasznált utalványok miatt meg kellett ejtenem egy emailt. Kicsit félek is, hogy ha el is költöm ezeket az utalványokat kapok e valamit cserébe, vagy csak a telefonszámlát???
Természetesen kanapét még egyszer innen nem veszünk, viszont már ki is néztük az újat. Kívánjatok sok szerencsét, elkel!!!

 Na de visszaugorva decemberhez, eljött a szilveszter is. Nem terveztünk előre, aztán meg úgy voltunk vele, ha kimozdulunk az egy vagyon, aminek pont megvan a helye (meg is vettük belőle a hiper-szuper tv állványunkat!). Így otthon szépen kiöltöztünk egymásnak, bekajáltunk, becsiccsentettünk, táncoltunk, úgy ahogy kell! És meg kell mondjam jobb is volt mint a tavalyi londoni őrület...

Aztán az új évet egyből kirándulással kezdtük, elmentünk a Stonehenge-hez. (Egy egyszer-volt barátom akit megevett a szerelem mindig baszogatott, hogy ideje lenne már elmennem) Jó hideg volt, kifizettük a pofátlan árú belépőket, körbesétálgattunk, fényképezgettünk (képek jönnek később), majd kis kocsikázás Salisbury-ben és irány haza. Ez is megvolt, pipa. A katartikus élmény elmaradt, vagy csak belém fagyott a hidegben.

Ami engem illet, még mindig nem dolgozom. A helyzet az, hogy két hónap alatt kb. 70-80 állásra jelentkeztem, volt 8-10 interjúm, és fel is vettek( erről később, mert megint ki más, mint én?)
Persze rengeteg állásra úgy jelentkeztem, hogy nem sok esélyem van, mert semmi tapasztalat. Hát nem is jött be. Nanny állásokra is jelentkeztem, bár eleinte szar hozzáállással, nem akartam már ezt csinálni, ha nem muszáj. Aztán kiderült, hogy mégse olyan rossz. Mert azért szar állásokra, minimálbéres melókra nem jelentkeztem, mert nem akarom lentebb adni. Spóroltam elég pénz, nem kell(ett) aggódnom. Beregisztáltam a munkaügyibe is, persze semmi pénzt nem kapok, de nagyon nem is vagyok meglepődve. Még nincs olyan sok munkaviszonyom, ez alapján nem vagyok jogosult munkanélkülire, pénzügyileg pedig a párom jól keres, így másfajta támogatásra ugyancsak nem vagyunk jogosultak. De egyenlőre nem is szorulunk rá.
Regisztráltam nanny ügynökségekkel is, ami majdnem hogy tiszta vicc. Az "S" ügynökség kicsinál, küldenek idióta alulfizetett állásokat, vagy részmunkaidősöket, aztán meg hívogatnak, hogy hát ebben a piaci helyzetben meg kéne próbálnom, miért nem megyek el stb... Hát pont nekem nem kéne bemutatni, milyen a piac helyzete. Hiába magyaráztam neki már az elejétől, hogy én inkább kivárok, nem gond, mindig hívogatott és kb. leszidott, hogy én így meg úgy. Aztán felhívott, hogy hát jó, addig nem ajánl be engem munkára, amíg nem veszek kocsit. Namármost, már a legelején megmondtam,m hogy ha kapok ajánlatot munkára, veszek kocsit, nem gond, van rá pénzem, de előbb NEM, mert nem fizetek minden szart a kocsira (kezdve a horribilis biztosítással) azért, hogy a garázsban álljon és szívja a pénzem. Ezt erőszakosan elmagyaráztam még egyszer neki, mire felfogta, hogy mi van. Pár napon belül megint küldött egy szar melót, én megint visszadobtam, mire ő megint erőszakoskodott egy kicsit, aztán küldtem neki egy szépen megfogalmazott szájbarágós de egyértelmű emailt. Azt hiszem azóta béke van.
Persze a folyamatos szarakodások hatására regisztráltam más ügynökségekkel is. A"Tinies" amit teljes szívvel ajánlok, mert jók, viszont nem ment gyorsan ez sem. Regisztráltam a weboldalon, felhívtak további információ miatt, de sajnos akkor épp nem tudtam beszélni. Megbeszéltük, hogy délután visszahív, erre vártam 2 hónapig (na nem sürgettem őket). Aztán újra kapcsolatba kerültünk, megvolt a hivatalos regisztráció és a nemlétező munkát is ők hozták össze nekem (mindjárt erről is).
Aztán ott a "C" ügynökség  (teljes névvel nem szidhatom őket, bocsi). Levelezgettünk újra és újra, sajnos nem volt olyan egyszerű elmenni az "irodába". Aztán csak összehoztuk, sikerült elmennem. Az "iroda" a háza, kicsit le is van pukkanva, meg is lepődtem rendesen. Mire a kutya jól összeugrált meg összenyalt és sikerült letuszkolnom magamról már végeztünk is. Még másnap kaptam egy sms-t (!!) melóról, ami túl messze volt, aztán 2 hétig semmi. Majd egy nagyon hosszú ömlesztett sms-t megint, amit ki kellett jegyzetelnem, mert nem tudtam kihámozni belőle semmi többet mint hogy munkákról van szó. Akkor 8 munka részleteit írta le, én reagáltam, majd egy hétig semmi. Aztán megint egy sms, kb. 12 meló összesűrítve, még a szememnek is fájt. Visszaírtam, hogy melyik érdekelt, kaptam is választ, lesz is interjúm! De azért ha nem lenne nekem ingyenes, nem lennék ügyfél az tuti...
Aztán az állásom, ami van is meg nincs is. Ez is megint tipikus. Ügynökségen keresztül találtam egy családot, tetszettek, én is nekik, interjú. Egy nagyobb fiú, inkább housekeeping, jó órák, jó pénz. Egy hét múlva második interjú, minden jól megy, elmondom nekik még a májusi/júniusi szabit is. Aztán persze másnap írok is az ügynökségnek, hogy mizu, kellek e a családnak. Aztán kiderült, hogy ők még interjúznak egy másik csajt is, szóval várni kell egy pár napot. Vártam. Aztán épp hogy emailt készültem küldeni nekik, hívott a nőci az ügynökségtől. Jó híre is van meg rossz. Na itt már tudtam, hogy baj van. A jó hír az, hogy a családnak nagyon tetszem, és szeretnék, ha én lennék a következő nanny-jük. De. Épp 2 nappal azelőtt az apuka legnagyobb ügyfelének pénzügyi zavara támadt, így apuka üzlete bizonytalan. Így a nanny munka bizonytalan. Mert azt nem szeretnék, ha kezdek náluk, aztán 2-3 hét múlva el kell hogy küldjenek. Inkább várnának egy kicsit. Viszont természetesen megértik, ha én nem tudok várni és elfogadok egy másik állást.
Na persze én bizakodó vagyok mint állat, de nem sok ismerősöm van (egy sem), akit megcsapott a válság szele és az hipp-hopp tovább lépett. Így marad az álláskeresés.
Hát így esett, hogy van is munkám meg nincs is.

Azért nem unatkozom, teszek-veszek, sütök, főzök, takarítok, rohangálok a városban, kifestem a fürdőszobát meg ilyenek... XD
Na meg az Ofsted regisztrációt intézem... Ami maga megér egy külön bejegyzést, szóval erről majd legközelebb.

Addig is pusszantás!

xxx

2012. december 11., kedd

Gumikacsa a Temzén

Mert ilyen is csak Londonban van!!!!!



A cikk forrása: http://now-here-this.timeout.com/2012/12/11/what-the-duck-giant-bath-toy-sails-down-the-thames/

ŐRÜLET!!!!!!!!!!!!

2012. november 30., péntek

Portsmouth és Eastbourne között - nyárcseppek


Nem unatkoztunk a nyáron, sokat kirándultunk, pláne ha kisütött a napocska. De akkor aztán irány a tengerpart! És rengeteg picike városnak van gyönyörű partja: (a teljesség igénye nélkül) Hayling Island, Selsey, Bognor Regis, Saltdean, Seaford és persze a híres Beachy Head...
Jó egy forró csoki mellett elővenni ezeket a képeket, főleg most, hogy megjöttek az éjszakai fagyok és előkerült a téli kabát. 
I love sea!!!!!!!!











































2012. november 23., péntek

November rain

Elfoglalt voltam. Nagyon. Máig. Viszont mostantól....

De azért tekintsünk egy kicsit vissza, hol is hagytam abba...
Szóval eltöltöttünk egy fantasztikus hosszú hetet otthon, J és én. Megvolt a nagy pofavizit, mindenki szeret mindenkit, ámen. Sajna nekem annyira nem jutott kikapcsolódás, mert mindenkit boldoggá akartam tenni így csak szaladgálás volt mindig. De azért mégis nagyon jó volt.
Közben kiderült, hogy az előre leszervezett 2 hét szabim csak 1 hét lesz (mert csak annyi a fizetett), így ahogy hazaértünk, már másnap meló. Na meg persze költözés.
Egy nagyon helyes lakást találtunk magunknak, közel mindenhez. Kicsit húztam a fogam, hogy ez most 200 fonttal többe kerül, mint a másik, de mindennek ára van. A szépségnek és kényelemnek is. Szóval miután lehúztam a napi 10 órámat mentünk haza és csomagoltunk. Aztán egy csütörtök este megkaptuk a kulcsokat, általános fertőtlenítés majd 2 napig a cuccok hurcolása. Kemény volt mert csak ketten voltunk rá, de megcsináltuk. Aztán persze takarítás magunk után, ami 1-2 dolog miatt nagyon fárasztó volt (fürdőszoba mennyezet lesúrolása domestos-szal), de végre valahára meglett, elköltöztünk. Most persze megy a nagy berendezkedés, egy gardrób használtan, egy új kanapé karácsonyra rendel, addig is ott a drága kis matracunk meg a föld vacsorázni. Majd szépen lassacskán minden meglesz, de most nem szabad elkapkodni semmit.
Mindeközben esténként tanulgattam és elvégeztem a Common Core of Skills and Knowledge tanfolyamot, az Ofsted-regisztráció (hivatalos nanny regisztráció) újabb feltételét. Nem mondom, hogy gyerekmester lettem, de mindig van új a nap alatt, pláne az angol szabályozás és jogrendszer keretein belül...Most már benne vagyok a papírmunka javában, de akár 12 hétig is eltarthat a regisztációs folyamat, szóval eléggé idegölő, ráadásul épp most dobták vissza a papírt, hogy ez meg az nem jó... De majd jelentkezem a friss infókkal...
A főiskolát sikeresen halasztottam kb. 15 szétküldött email után (mert a magyar bürokrácia nevetséges), viszont februárban nincs menekvés. Azt még nem tudom, hogy ha 10 órát dolgozok naponta, hogy fogok tanulni is mellette, és hogy haza tudok e menni májusban vizsgázni, de ez még a jövő zenéje..

És itt vagyunk. Ma hivatalosan is ledolgoztam az utolsó napomat a családdal (és épp az utolsó bébiszittemet csinálom).Jövő pénteken repülnek Új-Zélandra. Nagyon fura. Fura az elválás. Felfoghatatlan, hogy a kis szörnyek nem ugrálnak rajtam ezen túl, nem tervezem előre az egész hetem, nem ölelem őket, ha sírnak, nem szeretgetem őket ha betegek, nem számolok tízig, ha rosszak és visítoznak egész nap...
Nem, nem vagyok szomorú. Inkább üres. Kicsit kiszaggatnak ők is egy darabot a szívemből, elviszik magukkal, majd félúton eldobják... Mert bármennyire is szeretném, ők nem fognak rám emlékezni néhány hónap múlva, ahhoz túl picik, és annyi minden felfedezni való vár rájuk!!! De jó lesz nekik! És én örülök, mert nekik jó lesz. Csak remélni tudom, hogy még látom őket.

Pár hete belevetettem magam az álláskeresésbe, vegyes eredményekkel. Néhány interjún voltam, telefonbeszélgetések zajlottak, de valahol mindig elcsúszik a dolog. Már ügynökségekkel is felvettem a kapcsolatot, inkább nevetséges eredményekkel... Persze karácsony előtt munkát találni elég esélytelen, ezzel én is tisztában vagyok, szóval nem pánikolok. Ugyanakkor 1-2 potenciális állás mindig porondon van, aztán egyszer majd csak betoppan az igazi. Sajnos egy nanny elég sokba kerül így sokan csak részidőre, 1-2 napra vagy suli után keresnek valakit, de ezekből viszont nehéz összerakni egy teljes munkaidős állást, vagy legalább egy jó fizut. Majd kiderül, mennyire járok szerencsével, viszont akár más területen is elhelyezkednék ha úgy alakul. 

Egyéb újság nem nagyon van, vagy nem publikus... Várom a következő heteket, kicsit pihenni és utolérni magam. Belebújni az új könyveimbe, bejáratni az új gym-et. Blogot írni.  Szervezni és tervezni a karácsonyt, amit idén nem töltök otthon (elég egyértelmű okok miatt, álláskeresőként kicsit pazarlás lenne hazautazni, de ha találok is munkát, nem hiszem hogy az első hónapban kiadnának 1 hét szabit...). És várom a telet. A hideg már itt van, a csapadék is, csak nem hó. Azt mondják ez lesz az elmúlt 100 év legdurvább tele Angliában. Én nem bánom, egy hócsatára majd egy forró csokira mindig kapható vagyok!!


Puszi-pacsi, vigyázzatok magatokra!
xxx








2012. szeptember 8., szombat

záróra

Szépen lassan elértem a tízezres látogatottságot!! Készültem rá, néztem hogy gyarapszik napról-napra. Készültem rá, hogyan jelentsem be, hogy bezárom a blogot. ZÁRÓRA!
Aztán annyira készültem rá, hogy meggondoltam magam!!!!  :D
Mert néha vannak sztorik, amiket szívesen megosztanék veletek, és ez a blog pont úgy néz ki, ahogy én szeretném. Persze a webhely-cím már nem aktuális, de majd ha már nagyon zavar, akkor költözöm...

Beköszöntött az ősz a maga felemás időjárásával, és a sok tennivalóval. Karácsonyig biztos nem fogok unatkozni, millió tennivaló vár rám:

-hazautazunk egy hétre, én és J (megejtjük a nagy családi-baráti bemutatkozást, és lehet hogy az utolsó hazautam idén)

-munkahelyet váltok (vagy valami olyasmi, ugyanis a család akiknek dolgozom emigrál Új-Zélandra (ŐK IS!!!) így nekem jut az álláskeresés megint)

-költözünk (mert kinőttük a kuckónkat)

-elvégzem a nagy hivatalos nanny kurzust és minden nyalánkságot az Ofsted-regisztrációhoz, remélve hogy könnyebben találok újra munkát

-kezdek valamit az otthoni főiskolával amit éppen halasztottam de már nem tudok.. (hogy mit, halvány fogalmam sincs)

-beleásom magam az angol könyvelés rejtelmeibe (ez a NAGY PROJEKT, sajnos kóros időhiány miatt ez is csak lóg a levegőben)

Szóval tennivaló van bőven, időm viszont nem nagyon. Itt is majd leszek egyszer csak.

Addig jók legyetek, élvezzétek az indián nyár utolsó sugarait, és készítsétek az esőkabátokat!!!

xxx

2012. augusztus 17., péntek

Hogyan legyünk nanny-k?

Már több oldalról kaptam a kérdést, kérést, írjam már meg hogyan készül a nanny? Mi az a nanny? Hát tessék, ahogy én látom, a teljesség és tökéletesség igénye nélkül!!

Sok fiatal lány (és fiú) próbál szerencsét mint au pair. Néhányan csak világot látnak, vagy a nyelvvizsgára készülnek fel, de egy bizonyos réteg hosszú távra tervez. Így voltam én is, tudtam, hogy külföldön akarok dolgozni, és ez tűnt a legegyszerűbb és legbiztonságosabb útnak. Kijönni, mint au pair, alapozni nyelvben, anyagiakban, tapasztalatban, aztán meglépni a következő lépést. Dolgozni mint nanny eléggé kézenfekvő, hisz a munkakör hasonló, és tapasztalat már van.Viszont azért kell még 1-2 dolog hozzá...
Elsősorban nyelvtudás. Itt már nem elég az a makogós nyekegős izéééé szint. Érthető, mert a felelősség hatalmas, a gyerekeket nevelned kell, tanítanod, és a szülőknek be kell számolni minden lépésedről ha kérik, arról nem beszélve hogy ha valami baj történik neked kell magyarázkodni vagy segítséget kérni.
Következő kritérium a gyakorlat. Lehetőleg 2 angol családtól referencia, leinformálhatóan, telefonszámmal (mert fel fogják hívni!!). A "tesóm gyerekére vigyáztam sokat" itt nem elég, még ha igaz is.
Jogosítvány sokszor kell, néha saját autó is, hurcolászni a gyerekeket ide-oda. De opcionális.
Erkölcsi bizonyítvány!! Hivatalosan nem dolgozhatsz (nál) gyerekekkel enélkül, de ahogyan az au pair-ek 80%-nak nincs, úgy sok nanny-nek sem. Ugyanakkor itt a munkáltató igényli az igazolást rólad, nem te kérvényezed, szóval nincs sunnyogás.
Elsősegély vizsga. 1-3 nap, 80-150 font, attól függően hogy hol csinálod.Nagyon hasznos, ajánlom mindenkinek!!! 
Ofsted regisztáció. Ma már egyre több család feltétele ha nanny-t keresnek. Az Ofsted nem más, mint a standard oktatás, gyermekekkel kapcsolatos szolgáltatások és szaktudás hivatala. Vagy valami ilyesmi. Mint egy gyűjtőhely, vagy egy fajta kamara. Feltétele az elsősegély tanfolyam (80-150 font 3 évente) , munkavállalói biztosítás (70-90 font évente) , és egy tanfolyam (IPC vagy EYFS, kb. 240 font) ahol felvázolják a munkád lényegét, mit és hogyan kellene csinálnod. Persze még van egy 103 fontos jelentkezési díj is ami magában foglalja a már korábban említett erkölcsi bizonyítványt is.
Mindezek után már csak a Mary Poppins személyiségjegyek hiányoznak, és mehet a móka!!!

Azért nem kell megrémülni, nem KELL minden!Nem is kötelező... Viszont nyilván minél felkészültebb vagy, annál több pénzt várhatsz el. Van aki live in-nanny-ként kezd, van aki takarító pozícióból lép feljebb. Csupán tudni kell, mik az elvárásaink. Nézelődni kell és keresgetni. 
És én is pontosan tudom hogy milyen hónapokig spórolgatni ezekre a dolgokra, arról aztán nem beszélje hogy mennyibe kerül a továbblépés és akár egy szoba bérlése. De megéri!!!!! Mindenképp!!! És nem elérhetetlen...
Én jelenleg nettóban!! kb.4SZER annyit keresek, mint au pair-ként. És messze nem a plafont veri a fizetésem...

Meg kell mondjam őszintén nem értem azokat az embereket akik 2-3-4 évig au pair-ként dolgoznak. Számolgatni a fontocskákat, beosztani a pénzt, csendben maradni éjfél után hogy fel ne ébresszünk senkit, enni amit találunk és nem amit kívánunk...
Nem, nem ítélkezem, csak nem értem...

Én igazából egy jó helyen-jó időben helyzetből kifolyólag lettem nanny. Terveztem már korábban is, de ahogy besokalltam a második családomnál, belebotlottam egy távozni készülő nanny hirdetésébe a drága jó facebook-on. Aztán jött a család, tanfolyam és egyebek. Két tüneményes pici fiúra vigyázok napi 10 órában..(tudom, sok, de ők még napközben alszanak...). Hazamegyek és csinálok amit akarok. Hétvégenként kirándulunk, vagy leruccanunk a tengerpartra. Esetleg elköltök egy valag pénzt ruhákra (Lehet VALAHA elég ruhája az embernek???) De ennek a munkának köszönhetően jutottam el Mallorcára is, a tengerben fürödhettem, amit előtte még SOHA!! Szóval én szeressem a dolgot... Mert megfizetnek a munkámért. Na meg persze tervezem a jövőmet, mit és hogyan tovább, mert megtehetem... :P
Csak előre, sosem hátra!!!

Ha további kérdésetek van, pötyögjetek!!

xxx

2012. július 3., kedd

Wow! Majdnem 2 hónapja, hogy erre jártam. Kezdhetném a magyarázkodást, de inkább arról mesélek, mi történt velem.

Legutóbb épp elhagyni készültem az akkori családomat. Sikerült is, hál' istennek. Teljes gyomorideggel jöttem el tőlük, és még a mai napig is a hideg futkos a hátamon, ha a nőre gondolok....
Elkezdtem dolgozni az új munkakörben - mint nanny - sokkal nagyobb lelkesedéssel, mint előtte bármikor. 2 pici fiúra vigyázok, akik 1,5 és 2,5 évesek. Tüneményesek, picik, okosak, ügyesek - nem csoda hogy odavagyok értük. Persze maga a munka is más egy kicsit. Nem takarítok és suvickolok, nincs több alja munka. Helyette viszont napi 10 óra ugribugri és szaladgálás, vigyorgás, balesetek, hisztik és rengeteg móka. Nem csoda, hogy este ha hazaérek épp az utolsó dolog blogot írni... Viszont miután megláttam az első fizetési papírom, nagy mosolyra görbült a szám. (Valószínűleg életem legnagyobb fizetésemelését értem el). És persze lehetne írni, hogy a pénz nem boldogít, de mégiscsak könnyebbé teszi az életet!! És végre újra a magam ura lenni és nem valaki máshoz alkalmazkodni 24/7-ben, fantasztikus.
Már több mint 2 hónapja hogy J és én beköltöztünk a kicsi zugunkba. Minden alakul szépen - vagy inkább mi alakítjuk a magunk ízlésére. Minden hétre van valami (be)újítani való, egy váza, egy új virág (már egész szép gyűjteményem van ám!!!), polcot vagy tükröt felrakni. És még mindig van rengeteg ötletünk amit meg akarunk valósítani. De hogy itt e vagy máshol??? Ugyanis valószínű, hogy a fél év lejárta után újra költözünk. Egy picit csendesebb, egy picit nagyobb helyre. Mindig egy picivel előre...
A hétköznapjaink elrohannak. Fél 7 a leghamarabbi időpont, amikor hazaérünk, akkor egy kis mosás, főzés, vacsi, teli, skype, email, zuhany stb.... és 11 előtt  én már csak bezuhanok az ágyba eszméletlenül. Hétvégén pedig reménykedek egy kiadós alvásban - ami csak nagyon ritkán jön össze. Mert keljünk fel és intézzük el az elintézni valót és aztán majd pihi délután. Aztán mire hazaérünk már délután, vagy este, vagy valami rendezvény van, esetleg szülinap, ivás a barátokkal, vacsora, esetleg hozzánk jönnek, és ez így tovább hétről hétre. Személy szerint nagyon érzem a hiányát a napközbeni szabadidőnek, még ha nem is volt több néhány óránál. Hétvégén próbálok bepótolni mindent, kávét a törzshelyünkön, nagy sétát, shoppingolást...
De mindent egybevéve - boldog vagyok!! Sokat dolgozom, de két tündérrel és megfizetnek a munkámért, a szerelem is csak megtalált, és végre azt érzem, azon az úton vagyok, amin szeretnék lenni. A célt még nem ismerem, de a következő állomásért megküzdök!!!

Nem tudom, hogy mi legyen a bloggal. Nem tudom, hogy tudok e írni rendszeresen vagy rendszertelenül. Nem tudom, hogy akarok e időt találni rá. Nem tudom, van e még olvasó. Akiknek eredetileg szántam, hozzájuk sosem jutott el. Másoknak talán hasznos, talán érdekes, talán unalmas?!  Az au pair élet véget ért, a tapasztalatokat leszűrtem, továbbléptem, most már én élem az életem, ahogy csak tudom..

Ha kíváncsiak vagytok a folytatásra, légyszi klikkeljetek a bejegyzés végén!

Egy képes élménybeszámolóval még mindenképp jövök, mert rengeteg gyönyörű helyen jártam az elmúlt 2 hónapban. És a hétvégén vár Mallorca!!!!!! (nyugodtan lehet irigykedni!!! :D)

Vigyázzatok magatokra!
Pusza!!




Klikk a VÉLEMÉNYEKnél! Csak őszintén...

2012. május 12., szombat

Internet nélkül

Helósziasztok!!

Jelentem élek, minden rendben van!!
Nem volt netünk egészen tegnapig, szóval mihelyst átrágom magam a kihagyott 5000 bejegyzésen, jelentkezem és mesélek!

Pusza!!!!

2012. április 3., kedd

Tavasz van!!!

Ezt a bejegyzést már 2 hete írom...:D Sajnos a tavasz épp szünetet tart....
***********************************************************************************
Itt a tavasz!!!!!!!! A nap süt, hét ágra, a madarak csicseregnek, a mókusok felkutatják a téli raktár maradékát, a virágok bontogatják szirmaikat, mi más kellhet még??


Szinte minden hétvégén (kivéve ha esik) úton vagyunk J-vel. Múzeumok, parkok, tavak és erdők, mikor mihez van kedvünk.
A múlt hétvége elég esősnek ígérkezett, így a legjobb időpontnak tűnt elmenni Londonba az Ideal Home Show-ra. Aki egy picit is ismer, tudja, hogy én bolondulok ezekért a dolgokért. Interiőr, belső építészet, építészet csak általánosságban, eco házak, praktikum és innováció... Így gyakorlatilag míg a lábamat lejártam csak ámultam és bámultam...




üveg kép

üveg kép

full extra kanapé

tükör egyedi mintával
csini szék

tapéta (bocs, nem tudtam elforgatni)

kerti bútor

textillel behúzott szék


kedvenc: bővíthető üvegasztal

OUR HOME/ SAM/ AMY JOHN - betű képek

márvány hatású konyha
A következő karácsonykor lesz, oda is megyünk!!!

Hétvégén a jó időre tekintettel hosszabb kirándulást terveztünk, de mivel szombat reggel kaptam egy telefont, hogy délután állásinterjúm lesz( már megint), így csak a jól ismert West Wycombe-ba mentünk süttetni a hasunkat:



Sikerült is egy picit pirosodni...

Este haza, mert hogy munka van!!! Egy kis szittelés... Reggel korán leléptem, és pláne hogy óra-átállítás is volt, nem sokat aludtam. Így ennek fényében  - és hogy vasárnap reggel,6 év után (!!!!!)  - biztos őrültnek tűnök, mikor elmesélem, hogy elmentem futni!!!!! Na, persze, azért nagy futásról nincs szó, mert hát nem szokta a paraszt a szántást, de hát muszáj...
Ugyanis komoly diétát tartok. Karácsonykor, ahogy otthon voltam elmentem vérvételre. Ki is derült, hogy a koleszterinszintem NAGYON magas. Hogy hogyan és mitől, nem igazán tudom, és majdnem a dokim szemébe nevettem, mikor mondta, hogy ne egyek zsíros húsokat... Hónapok óta csak álmodom róluk... Mindegy nem is ez az érdekes, hanem az a része, hogy sajnos nagyon hajlamos vagyok mindenféle szív- és érrendszeri megbetegedésre, így elhatároztam, hogy akkor most diéta. Ami annyit takar, hogy kerülök mindenféle állati zsiradékot és tojást (csak csirkét és halat eszem, vajat, szalámi, zsíros sonkát vagy bármit aminek magas a zsírtartalma nem, tejet csak zsírmenteset, tejszínből szóját, sajtot megintcsak nem). Kb. minden 2 héten van egy bűnöző nap, amikor lehet egy kicsit... És elkezdtem tornázgatni is egy kicsit, mert hogy az sokat segít - ebben is. Aztán valahogy felmerült a futás. Én UTÁLOK futni. De J is fut (5ször egy héten), és szép az idő, és kéne is, meg formába is kellene hozni a popómat, szóval hát, miért ne... Így őrültem meg...

Na meg aztán, jól jött egy kis tüdő-teszt. Ugyanis (és itt jön a dobpergés) február 14 óta nem gyújtottam rá!!!!!!!!!! 10 év után épp ideje volt letenni, pláne a jövőbeni terveim miatt... Viszont azt, hogy leszoktam, korai lenne kimondani. Talán mindig is dohányos maradok. De beruháztam egy elektromos cigire, és szépen elvagyunk. A leheletem nem cigiszagú, a ruhám nem bűzlik, a fogam nem sárgul, a tüdőm nem haldoklik, és nem surranok ki a hidegbe fagyoskodni egy cigivel.



**********************************************************************************
Friss hírek!!!!!

Alig egy hete, múlt hétfő késő este jött az üzenet!

Nanny leszek!!!!

Már hetek óta zajlik a folyamat... Találkozók, interjú, pofavizit, tanfolyam, és a legutolsó előtti pillanatban megkaptam a választ!!!
Tehát április 23-án kezdek az új helyen (itt természetesen megadtam a 4 hét felmondási időt). 2 pici gyerekre fogok vigyázni akik 1 és 2 évesek (nincs takarítás!!) napi sok órában, de legalább megfizetik!!
Még most is furcsa számomra, annyira vártam már erre hogy el se hiszem!!! Vége a szolgaéletnek, újra a magam ura lehetek!! Arról nem is szólva hogy tervezhetek, van esélyem hazalátogatni a nyáron, esetleg kicsi nyaralás is belefér... Csak lennék már ott!!
Pénteken J meglepetés estét csinált az új munka ünneplésére! Fények, gyertyák, hatalmas "congratulation" felirat, bűnözés: pizza és csokitorta, valamint egy hatalmas virágcsokor 6 szál rózsával. Ugyanis vasárnap volt 6 hónapja, hogy egymásba gabalyodtunk... Hát nem egy tüneményes pasi???
J-vel hosszú tanakodás után úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk az összeköltözést. Jelenleg a lakáskeresés agyzsibbasztó folyamatában vagyunk. Sajnos itt a hátránya annak, hogy gazdag környéken lakom. Tegnap megnéztünk egy  1 szobás lakást. 750 font plusz rezsi és adó. Koszos, büdös egérlyuk. Egyetértettünk, hogy ilyenről szó sem lehet, inkább költözünk egy kicsit távolabb, de nem vagyok hajlandó ennyi pénzért egy ilyen helyre költözni. Persze nagy elvárásaink nem lehetnek, mert 3 hetünk van költözni. De azért bízom benne, hogy valami összejön!!

A hostanyám enyhe flegmasággal fogadta a hírt. Először mindenáron tudni akarta az új főnök telefonszámát (ugyan minek????), aztán kicsit bunkó lett, majd kétségbeesett és végül flegma. Mára talán kezd visszaállni a dolog, de azért próbál kipréselni belőlem még mindent amit csak lehet... Ígértem, hogy segítek neki új embert találni, de érdekes elvárásai vannak. Már most arról beszél, hogy az új au pair inkább takarítson, és heti 20 óra elég lesz (hahaha), majd  Ő rendezi a gyerekeket. Hát ilyen viccet rég hallottam.SEMMIT nem segít a gyerekek körül reggelente, de hirtelen majd ő megcsinál mindent... persze... Aztán akkor ugrott a majom a vízbe, mikor kiderült, hogy hát ciki a barátnők között túl sokat fizetni az au pairnek, mert hát hogyha másé olcsóbban is megcsinálja...  Vettem a fáradtságot és posztoltam a hirdetést pár helyen a Facebook-on. Jelentkeztek is, én alap tájékoztatás után irányítom őket az anyuka email címére. De, anyuka nem igazán válaszol az üzenetekre.. Így aztán nehéz segíteni!!!
Ma reggel már azon a szinten voltam, hogy elég, ez nem az én dolgom, majd ő megoldja. Felbosszantott, mert ünnepnapon dolgoznom és szittelnem is kell, a napi óraszámomat felemelte és egyre sűrűbben vannak extra kérései (pl. hogy takarítsam ki az egész felső szintet, aztán az alsót, persze ha lehet akkor a szabadidőmben, vagy pl. a konyhaszekrényeket pucoljam ki...) Kicsit úgy érzem, hogy megtorol, amiért elmegyek. De még mindig nem látja (és valószínűleg sosem fogja), hogy az ő elvárásai és gyerekei mérföldekre van egy au pair munkájától. Én igyekszem nagy levegőket venni és 10ig számolni, nem sok van már hátra.

Hétvégén húsvét, nagy terveink nincsenek. Pláne hogy az időjárás sincs a kedvünkre. 1-2 ötlet felmerült,de majd meglátjuk.

Egyenlőre ennyi. Bocs, hogy össze-vissza írtam de 2 hét alatt millió dolog történt körülöttem. Persze mindig elhatározom, hogy na most akkor majd sűrűbben, de valahogy kóros időhiányban szenvedek!

Vigyázzatok magatokra!

Puszi!